Budapest, Magyarország

Budapest Magyarország fővárosa, gazdasági és politikai központja, 1.750.000 fő lakosával Közép-Kelet-Európa legnagyobb nagyvárosa.

A Duna partján fekvő várost a folyó két részre osztja: Budára és Pestre. 7 közúti híd, egy körgyűrű további 2 híddal, valamint 2 vasúti híd köti össze a városrészeket. A 7 közúti hídon naponta 410 000 db jármű halad keresztül. A Duna két oldali rakpartja közlekedési folyosóként szolgál, így ott, az élénk forgalom miatt, a közterek kevésbé vonzó helyszínek a helyi lakosság számára. Ugyanakkor, a környék virágzó turisztikai látványosság, a területre beáramló turista forgalom a mai napig még meg nem oldott megközelíthetőségi és mobilitási kihívást eredményez.

A budapesti pilot terület (beavatkozási terület) a Duna felső rakpartját és a szomszédos köztereket célozza meg. A potenciális pilot helyszínek (Széchenyi tér, Kolossy tér, Germanus Gyula park, Bem József tér, Batthyány tér, Döbrentei tér, Műegyetem Rakpart, Goldmann György tér) lakosai közösségi felhívás keretén belül együttműködhetnek az élhetőbb városi környezet kidolgozásában.

Az aktív polgári szerepvállalás viszonylag új megközelítés Magyarországon. Néhány budapesti kerület már korábban megkezdte a lakosság aktív bevonását. Budapest Főváros Önkormányzatának döntéshozói, az Okos Város (Smart City) jövőkép megalkotása kapcsán, Budapest 2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepciójának alapelveit (VFK) követve, bíznak a lakossági bevonású projektek kivételes és újszerű erejében. Projektcsapatunk segítségével, a helyiek nyilvános fórum keretein belül újra gondolhatják a közösségi tereket. A nyilvános fórum létrejöttét követően, annak a nyitott Lakossági Mobilitási Műhely (Citizen Mobility Lab) ad majd otthont.

A szemléletváltás 2-3 évet is igénybe vehet, Budapesten az új, alulról építkező, lakossági bevonáson alapuló megközelítés követői hosszú út elé nézhetnek. A lelkes C4P (Cities for people – Városok az emberekért projekt) budapesti csapat kíváncsi arra, hogy a közösségi bevonáson alapuló, alulról építkező megközelítés mennyire lehet sikeres a Budapest mobilitását érintő kihívások megoldásában.

Hogyan lehet ezt elérni? Mivel minden közösség egyedi, egyik Lakossági Mobilitási Műhely vagy Eszköz sem pontosan ugyanolyan, mint a másik.

Budapesten mi ezt az eljárást követjük. Hogy mi történik a Műhelyünkben, itt megtalálhatja!

Ne felejtse el megnézni helyi híreinket, újdonságainkat, illetve azt, ki más aktív még ezen a területen.

Magyarországon a kormány, valamint a helyi önkormányzatok osztoznak a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének felelősségén, illetve az üzemeltetésén. Figyelmük középpontjában a közlekedési rendszerek kapcsolódása áll, például a csomópontok konstrukciója, a városok közötti és városi közlekedés menetrendjeinek összehangolása, vonatok kihasználtságának javítása a külvárosi közlekedésben, az elkerülő utak építése stb. A nemzeti politikák a fenntartható közlekedési infrastruktúrát, a szennyezés csökkentését, és a környezet védelmét, az életminőség javítását, a közlekedés biztonságának növelését, infrastruktúra fejlesztést és a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatok erősítését érintik. Fenntarthatóság mind a környezeti, mind a társadalmi szempontból nyomon követhető. A környezeti fenntarthatóság a közlekedés használatát követeli meg, amely a városi környezet minőségének megőrzését, vagy növelését jelenti, mint például az elektromos autók, vagy a megosztáson alapuló gépkocsihasználat. A társadalmi fenntarthatóság pedig inkább az utazások optimalizálására, valamint az integrált közlekedési rendszerek fejlesztésére utal.

A magyar közlekedési rendszerről szóló ENSZ nemzeti beszámoló szerint, Budapesten és  az agglomerációiban a személy- és teherszállítás feltételeinek megőrzése érdekében, számos, fontos kezdeményezés került bevezetésre, beleértve a parkolási rendszer megújítását, a metróhálózat bővítését, a szmog riasztás szabályozását a gépjárműforgalom korlátozásával, a kerékpárutak építését, 20 elektromos meghajtású busz forgalomba helyezését, valamint a három, városi területen működő közlekedési vállalat közötti együttműködést, a díjak csökkentésének, továbbá a szolgáltatások javításának érdekében.

Budapest helyi, fejlesztési koncepciói is e célokon alapulnak, továbbá elősegítik az új technológiák tömegközlekedésbe történő teljes integrációját, a környezetbarát mobilitási megoldások, valamint a közlekedéshez történő hozzáférés nagyobb fokú egyenlőségének előmozdítását. Budapest közlekedésfejlesztési terve, a Balázs Mór Terv (2014-2030), a társadalmi konzultációt, valamint a társadalmi kapcsolatokat fontos tényezőként azonosítja a budapesti tömegközlekedés fejlődésének tekintetében. A terv stratégiai célkitűzései a következők: élhető városi környezet; biztonságos, megbízható, dinamikus közlekedés; helyi kapcsolatokat érintő kooperáció; több (intermodális) közlekedési kapcsolat; vonzó járművek; jobb szolgáltatások (okos, integrált rendszerek); valamint hatékony irányítás (beleértve a lakossági bevonáson alapuló gyakorlatokat is).

ÁTTEKINTÉS

Budapest: 1,759 millió lakos (2015)

Budapest: 525,2 km²